Privatization, Foreign Acquisition, and Firm Performance: A New Empirical Methodology and its Application to Hungary

This study examines the effects of ownership transformation from the state to the private sector on firm performance in the post-privatization period using annual census-type data of Hungarian enterprises for the early 2000s. The empirical methodology designed to overcome the data limitations arising from an insufficient observation period effectively captured restructuring efforts by new owners and company managers and provided strong empirical evidence of the close relationship between ownership transformation and firm performanceprivatization, foreign investment, firm performance, meta-analysis, Hungary

Emergence and Development of Industry Clusters in Hungary : Searching for a 'Critical Mass' of Business via Cluster Mapping

In the epoch of globalization, small or medium-sized national companies have great difficulties in finding an appropriate place for themselves in global labor division systems. They most frequently apply either strategies that help them becoming part of global value chains as regular suppliers, or they try to locate in which they might cooperate with other small companies in industrial clusters to compete with larger multinational companies. In both cases, communication, knowledge transfer, and cooperative actions among companies are essential for improving competitive capacities. Since this type of cooperation relies heavily on close, regular contact and face-to-face interaction, the spatial concentration of actors can improve the chances for success. Literature on the topic of supplier networks and spillover effects, as well as that on industrial clusters, emphasizes the importance of a "critical mass" of companies and other organizations and institutions. The authors first define and describe the types of synergies that stem from co-location of cooperating market actors. In addition the potential linkages among the two types of networks, supplier chains and clusters are explained. After a brief overview of the related literature, the authors introduce a new, refined measurement method of spatial concentration with empirical survey results from Hungary.industry cluster, supplier network, foreign direct investment, Hungary

The relationship between supplier networks and industrial clusters: an analysis based on the cluster mapping method

Michael Porter’s concept of competitive advantages emphasizes the importance of regional cooperation of various actors in order to gain competitiveness on globalized markets. Foreign investors may play an important role in forming such cooperation networks. Their local suppliers tend to concentrate regionally. They can form, together with local institutions of education, research, financial and other services, development agencies, the nucleus of cooperative clusters. This paper deals with the relationship between supplier networks and clusters. Two main issues are discussed in more detail: the interest of multinational companies in entering regional clusters and the spillover effects that may stem from their participation. After the discussion on the theoretical background, the paper introduces a relatively new analytical method: “cluster mapping” - a method that can spot regional hot spots of specific economic activities with cluster building potential. Experience with the method was gathered in the US and in the European Union. After the discussion on the existing empirical evidence, the authors introduce their own cluster mapping results, which they obtained by using a refined version of the original methodology.cluster, transnational company, supplier network

The Nested Variable Model of FDI Spillover Effects Estimation Using Hungarian Panel Data

A new empirical model is presented in this paper with respect to the productivity spillover effects of foreign direct investment (FDI) by focusing on the multi-layered structure of industrial classifications. In this model, the market presence of horizontal FDI in a host country is expressed using multiple spillover variables with a nested structure corresponding to the aggregated level of industrial classification. Using large-scale firm-level data from Hungary, we estimated the nested variable model and verified horizontal FDI spillover effects that cannot be captured with the conventional model having a single horizontal variable.foreign direct investment, multinational enterprise, technology and knowledge spillover, nested variable model, Hungary

Technológiai és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésnek példája. Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialistagazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezéseszámára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23

Automation, Creativity, and the Future of Work in Europe: A Comparison between the Old and New Member States with a Special Focus on Hungary

Fear of job losses due to labor-saving technological change is not a new phenomenon, but dates back to the nineteenth-century Luddites in Britain. Recently, similar concerns have reawakened due to the rapid expansion of increasingly inexpensive and capable computers (digitization) and the automatization of some of the tasks that were formerly undertaken by workers. According to the empirical findings of European Working Condition Surveys (EWCS, 2005; 2015), every second workplace involves a form of ‘creative work,’ which is less threatened by automation, while every fourth worker carries out ‘routine’ tasks that will be easily replaced by computers. However, important country-group-level differences exist: creative jobs are found at rates above the EU-27 average in the Nordic, Continental, and Anglo-Saxon countries, while Mediterranean and Central and Eastern European countries are characterized by the highest proportion of jobs involving routine tasks. Among the post-socialist countries, Hungary lags behind the European average, and job loss trends suggest that concerns about the impacts of automatization on the job market for unskilled workers are valid